Egyéves az Ágó logo

Egy év telt el azóta, hogy megnyitotta a kapuit, egyéves az Ágó logo.

Amikor belevágtam a vállalkozásba, akkor tulajdonképpen fejest ugrottam az ismeretlenbe. Fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok. Voltak terveim, voltak reményeim, de olyan volt ez, mint a „kutya vacsorája”: kiszámíthatatlan.

Elmondhatatlan érzés volt, mikor megérkezett az első megkeresés, de ugyanígy örültem minden továbbinak is. Érdekes módon mindig pont akkor jött a következő, amikor már teljesen elszontyolodtam, hogy nem gyarapodik a létszám. Lépésről lépésre, 3-4 hónap alatt értem el azt a kliensszámot, amire azt mondtam, hogy ez most elég, nem vállalok több gyermeket addig, míg valaki ki nem repül.

Persze mikor ez bekövetkezett, az nagyon ijesztő volt. Korábban furcsán néztem a vállalkozókra, hogy miért dolgozik mindenki egyre többet és többet. De idén megtapasztaltam, hogy egy vállalkozó nem tud „pont elég” munkát vállalni. Ha biztonságra vágyik, tehát nem szeretné, hogy bizonyos szint alá süllyedjen a bevétele, akkor bizony kénytelen kicsit többet dolgozni, mint amennyi éppen elég. Aztán elkapja az embert a gépszíj és nem tudja, hogyan kell határt húzni. Végül pedig nagyon okosan be kell tudni állítani egy egyensúlyt, ahol még szakmailag a maximumot tudja nyújtani, de a rendszer már elbírja a hullámzásokat. Ezt nem tanítják a Bárczin…

Ezért szükségessé vált egy honlap elkészítése, hogy minél többen megtaláljanak. Nagyon büszke vagyok arra, ahogy a férjem megalkotta számomra, és büszke vagyok az eddig megjelent 16 blogcikkemre is! Mióta a közösségi média belopta magát az életünkbe, azóta nem szokatlan nagyobb közönség számára írni, mégis bizsergető érzés a SAJÁT honlapomra írni. Imádom a munkámnak ezt a részét (is)!

A cikkeket mindig az élet ihlette. Vannak közte személyes tartalmak. Szerintem ezek azért fontosak, mert így sokkal jobban megismerhettek. pl. https://agologo.hu/aprilis-2-az-autizmus-vilagnapja/ Az első perctől felvállalom, hogy szívesen dolgozok neurodivergens gyermekekkel. Nem ritka, hogy pont azért választ engem egy szülő, mert látja bennem a sorstársat. (Ezeket a cikkeket találjátok az egyéb kategóriában.)

A honlap gerincét persze a logopédiai írásaim adják, ezek közül legtöbben a dadogásról szóló bejegyzést olvastátok: https://agologo.hu/dadogas-vagy-elettani-nem-folyamatos-beszed/

Harmadik kategória a Dsmile. Nagyon fontos eredmény számomra, hogy Dsmile terapeuta lettem. Hosszú volt a folyamat, de megérte! Olyan komplex módon közelít egy-egy probléma megoldásához, hogy ma már sokkal szélesebb látószögben látom a többi terápiás foglalkozást is. A Dsmile egy zseniális módszer és sok problémára kínál megoldást. Egy példa: https://agologo.hu/orrlegzes_i/ Hogy mennyire hatékony, azt saját magamon tapasztalom. A megszerzett háttértudás pedig támogatja a komplex nyelvi fejlesztésben végzett munkámat, mely témában a legtöbb megkeresés érkezett.

Szívfájdalmam, hogy hatalmas szakadék tátong az állami ellátás és a magánszektor között a 3-5 éves korosztály tekintetében. Komoly nyelvi késéssel vagy zavarral még csak-csak be lehet kerülni az „ingyenes” ellátásba, de azt tapasztalom, hogy még azokat a 3-4 éves artikulációs (ami valójában fonológiai) nehézségeket mutató gyermekeket sem veszik terápiába, akiknek már szemmel láthatóan kialakultak a másodlagos tünetei a nehezen érthető beszéd miatt. Aláírom, hogy a legnagyobb kihívás a számukra órát tervezni. Egy 5-6-7 éves gyermek esetén szépen lépésről lépésre kell haladni a terápiával. Egy 3-4 éves gyermeknél ez úgy működik, hogy belépsz a gondosan felépített óraterveddel, aztán az első 3 percben kiderül, hogy újra kell-e tervezned az egészet vagy sem. Tudatosságot, kreativitást, szakmai felkészültséget és végtelen rugalmasságot igényel. De pont ez a szépsége is ennek a „műfajnak”.

És hogy milyen terveim vannak a jövőre vonatkozóan? Nos, a Life Long Learning tényleg egész életen át tart, szóval nincs megállás az Ágó logo háza táján sem. Nagyon bízom benne, hogy hamarosan sikeresen végzem el a Komplex Művészeti Terápiás képzést és (dobpergés) ősszel szeretném elindítani az első csoportomat! Remélem, ezáltal sok dadogó kisgyermeknek segíthetek majd! De nem titkolt célom az sem, hogy a logopédia egyéb területein alkalmazzam ezt a módszert.

Kép forrása: www.freepik.com

Nagyon köszönök minden eddigi visszajelzést, nagyon fontosak számomra. Végtelenül hálás vagyok, hogy rám bízzátok a gyermeketek támogatását. Hiszen a csoda bennük történik, ők a történeteim főszereplői, én csak kísérem őket legjobb tudásommal, alázattal, elhivatottsággal és nagy-nagy szeretettel. Születésnapokon szokás valamit kívánni. Én is kívántam március 28-án. Hogy mit? Ha beteljesül, elmesélem! 😉