Az egyik édesanya megkérdezte tőlem, hogy miből áll nálam a beszédindítás. A fentiekből sejthető, hogy nincs egy egységes recept, de akkor ha már ez így felmerült, akkor írok pár gondolatot.

Ismerkedés, „beszokás”

Ennél a nagyon fiatal korosztálynál számolunk kell azzal, hogy az első néhány foglalkozás az ismerkedésről, a szabályok kialakulásáról szól. Lassabban oldódnak fel, mint egy kisiskolás gyermek, több idő a „beszokás”. Igen, ahogy a bölcsibe és az oviba be kell szokniuk, ugyanúgy fontos a logopédiai foglalkozás esetében is, hogy kialakuljon a bizalom, biztonságban érezzék magukat velem a gyerekek. Bár az egész terápia játékos és az adott gyermek érdeklődésére épít, mégis ebben a szakaszban a játék még hangsúlyosabb. Ahogy oldódnak a gyerekek, egyre több lesz a megnyilvánulás, egyre magabiztosabbak lesznek a gyerekek, ezért egyre több benyomásom lesz róluk és arról, hogy hol tartanak a fejlődésben. Míg valakivel már az első találkozáskor fel tudunk venni 1-2 tesztet, mással ez egy hosszabb munka eredménye lesz. Mikor már van bizalom, magabiztosan jön a gyermek a foglalkozásra és van elegendő információm, akkor hozok döntést a terápia irányáról.

A hallási figyelem, hallási észlelés

Persze eddig sem ülünk tétlenül, mert csupa olyan játékot viszek be, amelyben megcsillan a szókincs, amelyben megmutatkozik a memória, amelyben van lehetőség a spontán beszédre, amelyben kicsit rálátok a vizuális és gondolkodási képességekre, az együttműködési hajlandóságra, stb. stb.

Amely eszközök pedig ebben a korai fázisban is már egyértelműen behozhatóak, azok nem mások, mint a hangszerek. A nyelvelsajátítás és a beszéd egyik fontos összetevője a hangingerek feldolgozása. Meg kell hallani, be kell azonosítani, hogy kitől vagy mitől származnak, hogy honnan érkeznek, meg kell jegyezni rövid- és hosszú távon is, meg kell érteni, hogy a különböző sorrendnek különböző jelentése lehet. A hangszerek sokat segíthetnek ebben a folyamatban. Úgy épül be a terápiába, hogy eleinte csak ismerkedünk velük. Megismerjük a hangjukat, megvizsgáljuk, hogy melyikkel lehet halk és hangos hangot kiadni, melyikkel lehet olyan mélyet, mint az oroszlán üvöltése és olyan magasat, mint a kisegér cincogása, stb. A következő fázisa a hallási figyelem fejlesztésének, hogy elbújnak a hangszerek és fel kell ismerni, hogy melyik hangszer hangját hallottuk a takaró alól. Később olyat játszunk, hogy jeleznie kell, ha azt a bizonyos hangot hallotta, amelyben megállapodtunk. Ha már lehet olyat játszani az adott gyermekkel, akkor eltakarja a szemét, és ki kell találnia, honnan hallotta a hangot. Később a hallási memóriát dolgoztatjuk meg azzal, hogy meg kell jegyezni kettő, majd három (vagy akár több) hangot, végül ezek sorrendjét is. Ehhez hasonló feladatokat végzünk nagyobb gyerekekkel is, ha a beszédértést és beszédészlelést fejlesztjük, csak akkor már szavakkal, mondatokkal játszunk. Beszédindítás esetén nyilván nem lenne ez célravezető, viszont a hangszereket bárki meg tudja szólaltatni és általában még örömet is okoz.

A Beszédindítás és hangszerek bejegyzés először Logopédia Ferencvárosban-én jelent meg.

Nyelvi fejlődés mérföldkövei

A következő mérföldkövek egy viszonyítási alapot adnak. Természetesen nem kell megijedni a számoktól, tényleg nagyon széles skálán mozog a „tipikus” fejlődés, de ha úgy látjuk, hogy gyermekünk nagyon elmarad az átlagtól, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

• 1- 4 hónap: sírás, vegetatív hangadások, gőgicsélés

Ebben az életkorban is nagyon fontos, hogy sok-sok és minél több beszédet halljon egy kisbaba. A csecsemők már az anyaméhben elkezdik az ismerkedést a nyelvvel. Az újszülöttek szívesebben hallgatnak emberi beszédet, mint akár ahhoz hasonló mesterséges akusztikus ingereket. Meg tudják különböztetni a ritmikailag más csoportba tartozó nyelveket és preferálják az édesanyjuk várandósság alatt használt nyelvét.

• 6-10 hónap: gagyogás (használhat már valódi szótagokat ciklizálva, kezdi felismerni, hogy adott hangsor adott eseményhez kapcsolódik)

A nyelvelsajátítás egyik stratégiája a statisztikai tanulás, ez segít számukra felismerni, hogy hol kezdődik és hol végződik egy szó. Egy baba akkor tud a nyelvről következtetést levonni, ha NAGYON SOK mintát kap.

• 10 hónap-1,5 év: egyszavas kijelentések, holofrázisok (pl. nemkell) szakasza; egyszerű kérdésekre már válaszol

Ekkor már a ritmuson túl a hangok szintjén is meg tudja különböztetni az anyanyelvét más nyelvektől. Nagyjából 1 éves korban szokott eljönni az első szavak ideje, 1,5 éves korra 13-230 elemű a szókincs.

• 1,5-2 év: kétszavas kombinációk, szókicsrobbanás (az is szónak számít, amikor következetesen ugyanazt a szótagot használja, nem feltétlenül az egész szót várjuk el).

Akár naponta 2-3 szóval is gyarapodhat a gyermek szókincse. Ennek a szakasznak a végére akár már 500 szava is lehet egy kisgyermeknek.

• 2-3 év: telegrafikus beszéd a jellemző, azaz a mondatok még gyakran helytelenek nyelvtanilag, a toldalékok akár el is maradnak.

Folyamatosan bővülő szókincs; megérti a 2 elemű utasításokat és végre is tudja hajtani azokat; a szülőkön kívül más is megérti a gyermek beszédét.

• 3 – 6 év: egyre hosszabb és egyre bonyolultabb mondatok; a hanghibák fokozatosan eltűnnek
• 6+ év: a szókincs gyarapodása nem áll meg (kb. 2500 szó, amelyet valóban használ is) és kisiskolás korra már majdnem eléri a felnőttnyelvi szintet a nyelvtani tudás.

Mit tegyünk ha elmaradást tapasztalunk

Ha a fentiekhez képest komoly elmaradást tapasztalunk, például nem kezd el 6 hónaposan gagyogni vagy egyre színtelenebbek a hangadások, ha nem jelenik meg 1-1 szó 1-1,5 kor között, ha 2 évesen nem kapcsol össze 2-3 szót vagy nincs 50 szó a szókincse, akkor mindenképpen érdemes legelőször hallásvizsgálatot végezni. Ha ez megtörtént és a lelet negatív, akkor célszerű komplex gyógypedagógiai vizsgálatot kérni (ennek része a logopédiai vizsgálat is), hogy kiderüljön, mi áll a késés hátterében. Ekkor tudunk igazán hatékonyan beavatkozni. A 2 éves kor azért egy sarokpont, mert ekkortól beszélhetünk nyelvi késésről, tehát ha nincs meg az 50 szó vagy nincsenek 2-3 szavas közlések. Tapasztaltam, hogy a védőnő a 2 éves státuszon ennél jóval enyhébb kritériumot adott, 20 szavas szókinccsel „átmentünk” a rostán. Tehát a gyerekek egy jelentős része bár kiszűrhető lenne korai szakaszban, ez mégsem történik meg. Ezért nagyon fontos a szülői odafigyelés.

A Nyelvi fejlődés bejegyzés először Logopédia Ferencvárosban-én jelent meg.