• Mit ért az alatt, hogy beszél?
• Mit ért az alatt, hogy kell?

Mikor indul a nyelvi fejlődés?

Arról korábban már írtam itt, hogy a nyelvi fejlődés nem akkor indul, mikor kimondjuk az első szavakat. A születésünktől fogva minden bennünket ért nyelvi tapasztalat hatással van a fejlődésünkre (sőt valójában már magzati korban is, de ez egy kicsit távolabb vezetne bennünket az aktuális témánktól). Nagyon fontos, hogy nem akkor kell elkezdeni beszélgetni a kisbabánkkal, mikor úgy gondoljuk, hogy „már elég idős ahhoz, hogy értse, amit mondunk”, hanem az első pillanattól kezdve, ahogy a kezünkben tartjuk Őt. A sok-sok input alapozza meg az idővel megjelenő outputot.

Mikor mondjuk, hogy beszél a gyermek?

Az első szavakra nagyjából már 1 éves kor körül számíthatunk, a felnőttnyelvi formát pedig csak kisiskolás korra sajátítják el a gyermekek. De akkor mikor mondjuk azt, hogy beszél egy gyermek? Hiszen a kettő között végtelenül széles a skála. Nos, így nem definiáljuk, hogy ez már beszéd, de az még nem az. 3 dolgot kell megfigyelnünk:

• a nyelvi fejlődés mérföldköveihez képest általában hol tart a gyermekünk (a Nyelvi fejlődés c. cikkben olvashatsz róla),
• a fejlődés folyamatos vagy vannak-e több hónapos stagnálások,
• 24 hónapos korban teljesül-e a két kritérium, miszerint van legalább 50 szavas szókincs-e a gyermekünknek ÉS ezeket elkezdte-e 2-3 szavas összetételbe kombinálni.

Mit jelent az 50 szavas szókincs?

Ez a kritérium sok félreértésre ad okot. Tisztázzuk tehát: 2 éves korban minden olyan hangsor szónak számít, amit következetesen ugyanarra a dologra használ a gyermek. Ez lehet egy szótag is akár, vagy egy ciklizált (megduplázott) szótag is. Az sem baj, ha nem is hasonlít a felnőttnyelvi kifejezésre. Viszont ha ezekből a következetesen alkalmazott szókezdeményekből 24 hónapos korra nincs meg az 50 db, akkor azt a nyelvi késésnek (megkésett beszédfejlődés) tekintjük. Mint ahogy azt is, ha nem kombinálja ezeket. Mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy tipikus fejlődésről beszélhessünk. Ellenkező esetben javaslom a beszédindításon való részvételt.

Minden nyelvi késés hosszú távú következményekkel jár?

Nem. A gyermekek nagyon különböző fejlődési utat járnak be. Fontos kiemelni, hogy a nyelvi késést mutató gyermekek 50%-a mindenféle segítség nélkül behozza a lemaradást 4 éves korára. Tehát nem városi legenda, hogy vannak gyermekek, akik 3 éves korukig egy szót sem szóltak, majd hirtelen robbanásszerű fejlődés indult be. Számtalan példa van erre. DE! 2 éves korban nem lehet tudni, hogy az adott gyermek ebbe az 50%-ba tartozik, vagy abba, akiknek kritikus, hogy időben elkezdjük támogatását. Ezért ha nincs meg ez a bizonyos 50 szavas szókincs, akkor ajánlom a beszédindítás terápiát 2 éves kortól.

Mit lehet tenni?

Csoportos beszédindító terápiát az Epreskert 2-ben tartok (1137 Bp., Katona József u. 33/b). Amennyiben szeretnél jelentkezni, kérlek regisztrálj egy ingyenes, 30 perces konzultációra!

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.

Név *

E-mail *

Telefonszám

Adatkezelési tájékoztató *

• Elfogadom az adatkezlési tájékoztatóban leírtakat

Jelenkezem

A Beszédindítás – mikor szükséges? bejegyzés először Logopédia Ferencvárosban-én jelent meg.

Az egyik édesanya megkérdezte tőlem, hogy miből áll nálam a beszédindítás. A fentiekből sejthető, hogy nincs egy egységes recept, de akkor ha már ez így felmerült, akkor írok pár gondolatot.

Ismerkedés, „beszokás”

Ennél a nagyon fiatal korosztálynál számolunk kell azzal, hogy az első néhány foglalkozás az ismerkedésről, a szabályok kialakulásáról szól. Lassabban oldódnak fel, mint egy kisiskolás gyermek, több idő a „beszokás”. Igen, ahogy a bölcsibe és az oviba be kell szokniuk, ugyanúgy fontos a logopédiai foglalkozás esetében is, hogy kialakuljon a bizalom, biztonságban érezzék magukat velem a gyerekek. Bár az egész terápia játékos és az adott gyermek érdeklődésére épít, mégis ebben a szakaszban a játék még hangsúlyosabb. Ahogy oldódnak a gyerekek, egyre több lesz a megnyilvánulás, egyre magabiztosabbak lesznek a gyerekek, ezért egyre több benyomásom lesz róluk és arról, hogy hol tartanak a fejlődésben. Míg valakivel már az első találkozáskor fel tudunk venni 1-2 tesztet, mással ez egy hosszabb munka eredménye lesz. Mikor már van bizalom, magabiztosan jön a gyermek a foglalkozásra és van elegendő információm, akkor hozok döntést a terápia irányáról.

A hallási figyelem, hallási észlelés

Persze eddig sem ülünk tétlenül, mert csupa olyan játékot viszek be, amelyben megcsillan a szókincs, amelyben megmutatkozik a memória, amelyben van lehetőség a spontán beszédre, amelyben kicsit rálátok a vizuális és gondolkodási képességekre, az együttműködési hajlandóságra, stb. stb.

Amely eszközök pedig ebben a korai fázisban is már egyértelműen behozhatóak, azok nem mások, mint a hangszerek. A nyelvelsajátítás és a beszéd egyik fontos összetevője a hangingerek feldolgozása. Meg kell hallani, be kell azonosítani, hogy kitől vagy mitől származnak, hogy honnan érkeznek, meg kell jegyezni rövid- és hosszú távon is, meg kell érteni, hogy a különböző sorrendnek különböző jelentése lehet. A hangszerek sokat segíthetnek ebben a folyamatban. Úgy épül be a terápiába, hogy eleinte csak ismerkedünk velük. Megismerjük a hangjukat, megvizsgáljuk, hogy melyikkel lehet halk és hangos hangot kiadni, melyikkel lehet olyan mélyet, mint az oroszlán üvöltése és olyan magasat, mint a kisegér cincogása, stb. A következő fázisa a hallási figyelem fejlesztésének, hogy elbújnak a hangszerek és fel kell ismerni, hogy melyik hangszer hangját hallottuk a takaró alól. Később olyat játszunk, hogy jeleznie kell, ha azt a bizonyos hangot hallotta, amelyben megállapodtunk. Ha már lehet olyat játszani az adott gyermekkel, akkor eltakarja a szemét, és ki kell találnia, honnan hallotta a hangot. Később a hallási memóriát dolgoztatjuk meg azzal, hogy meg kell jegyezni kettő, majd három (vagy akár több) hangot, végül ezek sorrendjét is. Ehhez hasonló feladatokat végzünk nagyobb gyerekekkel is, ha a beszédértést és beszédészlelést fejlesztjük, csak akkor már szavakkal, mondatokkal játszunk. Beszédindítás esetén nyilván nem lenne ez célravezető, viszont a hangszereket bárki meg tudja szólaltatni és általában még örömet is okoz.

A Beszédindítás és hangszerek bejegyzés először Logopédia Ferencvárosban-én jelent meg.