Részt vehettem az ország első képzésén, mely egy új, innovatív vizsgálóeljárás, a KOBAK tesztcsomag helyes felvételét és kiértékelését segített elsajátítani. Ez a bejegyzés arról szól, hogy milyen esetekben javaslom a vizsgálat elvégzését, és miben több ez az eljárás a korábbiaknál.
Az óvodai/iskolai nehézségek lehetnek logopédiai eredetűek
Problémák a magatartással. Nehézségek a tanulásban. Nem figyel, unja, mást csinál. Vajon miért?
Számos oka lehet annak, ha egy gyermeknek nehézségei vannak az óvodában vagy az iskolában. Természetesen én a logopédia tárgykörébe eső okokról írok. Az egyik lehetséges magyarázat egy rejtett zavarban, méghozzá a nyelvi zavarban való érintettség. Arányokat tekintve:
– a teljes populáció 7%-a érintett, tehát egy 30 fős osztályból 1 vagy 2 gyermek;
– 50%-ban diagnosztizálatlan marad ez az állapot, ezért nem kapják meg a gyerekek szükséges fejlesztést.
Mivel magatartási, tanulási nehézségek jellemzik a nyelvi zavart mutató gyermekeket, és a valós okok 50%-ban feltáratlanok maradnak, ezért a nyelvi zavart mutató gyerekek jelentős hányadát BTMN kategóriába sorolják. Ezek a gyerekek ugyan kapnak valamilyen fejlesztést, de nem célzottan arra irányulót, amelyre valóban szükségük lenne.
Végre itt egy sztenderdizált teszt
Mindezt régóta tudjuk. Ami az újdonság, hogy végre-végre-végre létrejött a Koplex Beszélt Anyanyelvi Képességteszt (KOBAK), amely:
– 3-13 éves korig alkalmazható;
– lehetővé teszi a beszédértés, a kifejezőkészség, a különböző nyelvi szintek és a verbális munkamemória működésének mérését;
– sztenderdizált;
– közel 500 fős, reprezentatív minta alapján képzett statisztikai normákkal rendelkezik.
Eddig ilyen vizsgálóeljárás nem létezett, amely:
– ilyen széles korosztályi skálán alkalmazható lett volna,
– referenciaadatokkal rendelkezik,
– lehetővé teszi az életkori ekvivalenciák megállapítását (adott területen hány évesnek felel meg a gyermek teljesítménye).
A KOBAK nyújtotta lehetőségek
Van az országban néhány igen tapasztalt logopédus, akik „messziről kiszagolják” a beszélt nyelv zavarát, de országos szinten nem lehet arra építeni, hogy valahol van valaki, aki meg tudja mondani, hogy érintett-e az adott gyermek vagy sem. A KOBAK vizsgálóeljárás minden logopédus számára lehetővé teszi többek között:
– a nyelvi képességprofil átfogó megismerését,
– az egyéni különbségek vizsgálatát,
– a fejlesztési irány pontosabb kijelölését,
– a nyelvi képesség fejlődésének nyomon követését, a fejlesztés hatásának monitorozását az egyes nyelvi készségterületeken.
Kinek javaslom a vizsgálatot?
A vizsgálatot ajánlom:
– ha BTMN kategóriába sorolt a gyermek,
– nyelvi késés vagy nyelvi zavar szűrésére,
– nyelvi zavar differenciáldiagnosztikájára,
– ha felmerül az iskolaérettség vizsgálatánál a nyelvi készültség kérdése.
Köszönetnyilvánítás
Nagyon hálás vagyok a Komárom-Esztergom Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálatnak, személy szerint Stréhliné Peternák Magdinak, hogy részt vehettem az ország első képzésén.
Valamint köszönöm Lukács Ágnesnek és Kas Bencének a vizsgálóeljárás kidolgozását, a sok-sok évnyi belefektetett munkájukat, valamint a teljes munkacsoportnak a kutatásban való aktív közreműködést. Mióta logopédus vagyok, azóta hiányoltam egy ilyen vizsgálóeljárást és nagy öröm számomra, hogy az elsők között lehetek, akik szakszerűen alkalmazzák a praxisukban.
