Mikor szükséges a beszédindítás? Mennyi idős korától kell beszélnie egy gyermeknek? – Hangzik el a kérdés gyakran. Rögtön vissza is kérdeznék:
- Mit ért az alatt, hogy beszél?
- Mit ért az alatt, hogy kell?
Mikor indul a nyelvi fejlődés?
Arról korábban már írtam itt, hogy a nyelvi fejlődés nem akkor indul, mikor kimondjuk az első szavakat. A születésünktől fogva minden bennünket ért nyelvi tapasztalat hatással van a fejlődésünkre (sőt valójában már magzati korban is, de ez egy kicsit távolabb vezetne bennünket az aktuális témánktól). Nagyon fontos, hogy nem akkor kell elkezdeni beszélgetni a kisbabánkkal, mikor úgy gondoljuk, hogy „már elég idős ahhoz, hogy értse, amit mondunk”, hanem az első pillanattól kezdve, ahogy a kezünkben tartjuk Őt. A sok-sok input alapozza meg az idővel megjelenő outputot.
Mikor mondjuk, hogy beszél a gyermek?
Az első szavakra nagyjából már 1 éves kor körül számíthatunk, a felnőttnyelvi formát pedig csak kisiskolás korra sajátítják el a gyermekek. De akkor mikor mondjuk azt, hogy beszél egy gyermek? Hiszen a kettő között végtelenül széles a skála. Nos, így nem definiáljuk, hogy ez már beszéd, de az még nem az. 3 dolgot kell megfigyelnünk:
- a nyelvi fejlődés mérföldköveihez képest általában hol tart a gyermekünk (a Nyelvi fejlődés c. cikkben olvashatsz róla),
- a fejlődés folyamatos vagy vannak-e több hónapos stagnálások,
- 24 hónapos korban teljesül-e a két kritérium, miszerint van legalább 50 szavas szókincs-e a gyermekünknek ÉS ezeket elkezdte-e 2-3 szavas összetételbe kombinálni.
Mit jelent az 50 szavas szókincs?
Ez a kritérium sok félreértésre ad okot. Tisztázzuk tehát: 2 éves korban minden olyan hangsor szónak számít, amit következetesen ugyanarra a dologra használ a gyermek. Ez lehet egy szótag is akár, vagy egy ciklizált (megduplázott) szótag is. Az sem baj, ha nem is hasonlít a felnőttnyelvi kifejezésre. Viszont ha ezekből a következetesen alkalmazott szókezdeményekből 24 hónapos korra nincs meg az 50 db, akkor azt a nyelvi késésnek (megkésett beszédfejlődés) tekintjük. Mint ahogy azt is, ha nem kombinálja ezeket. Mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy tipikus fejlődésről beszélhessünk. Ellenkező esetben javaslom a beszédindításon való részvételt.
Minden nyelvi késés hosszú távú következményekkel jár?
Nem. A gyermekek nagyon különböző fejlődési utat járnak be. Fontos kiemelni, hogy a nyelvi késést mutató gyermekek 50%-a mindenféle segítség nélkül behozza a lemaradást 4 éves korára. Tehát nem városi legenda, hogy vannak gyermekek, akik 3 éves korukig egy szót sem szóltak, majd hirtelen robbanásszerű fejlődés indult be. Számtalan példa van erre. DE! 2 éves korban nem lehet tudni, hogy az adott gyermek ebbe az 50%-ba tartozik, vagy abba, akiknek kritikus, hogy időben elkezdjük támogatását. Ezért ha nincs meg ez a bizonyos 50 szavas szókincs, akkor ajánlom a beszédindítás terápiát 2 éves kortól.
Mit lehet tenni?
Csoportos beszédindító terápiát az Epreskert 2-ben tartok (1137 Bp., Katona József u. 33/b). Amennyiben szeretnél jelentkezni, kérlek regisztrálj egy ingyenes, 30 perces konzultációra!
