Az, hogy egy gyermek adott életkorban hol tart a nyelvelsajátítás útján, mindig teljesen egyéni. Nincsenek kőbe vésett dátumok. Azonban vannak tendenciák és gyanújelek. Sokszor hangzik el, hogy „3 éves koráig jogában áll hallgatni”, „az én fiam sem beszélt 3,5 éves koráig, aztán egyik napról a másikra be sem állt a szája”, „az apja is későn kezdett beszélni, de aztán behozta nagyon gyorsan”. Ezek a mondatok mind igazak lehetnek. A gyerekeknek nagyjából a fele 4 éves korára behozza a lemaradását. Viszont ami nagyon fontos, hogy nem tudjuk előre megmondani, hogy adott gyermek melyik 50%-ba tatozik: aki segítséget igényel vagy aki nem.
Nyelvi fejlődés mérföldkövei
A következő mérföldkövek egy viszonyítási alapot adnak. Természetesen nem kell megijedni a számoktól, tényleg nagyon széles skálán mozog a „tipikus” fejlődés, de ha úgy látjuk, hogy gyermekünk nagyon elmarad az átlagtól, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
- 1- 4 hónap: sírás, vegetatív hangadások, gőgicsélés
Ebben az életkorban is nagyon fontos, hogy sok-sok és minél több beszédet halljon egy kisbaba. A csecsemők már az anyaméhben elkezdik az ismerkedést a nyelvvel. Az újszülöttek szívesebben hallgatnak emberi beszédet, mint akár ahhoz hasonló mesterséges akusztikus ingereket. Meg tudják különböztetni a ritmikailag más csoportba tartozó nyelveket és preferálják az édesanyjuk várandósság alatt használt nyelvét.
- 6-10 hónap: gagyogás (használhat már valódi szótagokat ciklizálva, kezdi felismerni, hogy adott hangsor adott eseményhez kapcsolódik)
A nyelvelsajátítás egyik stratégiája a statisztikai tanulás, ez segít számukra felismerni, hogy hol kezdődik és hol végződik egy szó. Egy baba akkor tud a nyelvről következtetést levonni, ha NAGYON SOK mintát kap.
- 10 hónap-1,5 év: egyszavas kijelentések, holofrázisok (pl. nemkell) szakasza; egyszerű kérdésekre már válaszol
Ekkor már a ritmuson túl a hangok szintjén is meg tudja különböztetni az anyanyelvét más nyelvektől. Nagyjából 1 éves korban szokott eljönni az első szavak ideje, 1,5 éves korra 13-230 elemű a szókincs.
- 1,5-2 év: kétszavas kombinációk, szókicsrobbanás (az is szónak számít, amikor következetesen ugyanazt a szótagot használja, nem feltétlenül az egész szót várjuk el).
Akár naponta 2-3 szóval is gyarapodhat a gyermek szókincse. Ennek a szakasznak a végére akár már 500 szava is lehet egy kisgyermeknek.
- 2-3 év: telegrafikus beszéd a jellemző, azaz a mondatok még gyakran helytelenek nyelvtanilag, a toldalékok akár el is maradnak.
Folyamatosan bővülő szókincs; megérti a 2 elemű utasításokat és végre is tudja hajtani azokat; a szülőkön kívül más is megérti a gyermek beszédét.
- 3 – 6 év: egyre hosszabb és egyre bonyolultabb mondatok; a hanghibák fokozatosan eltűnnek
- 6+ év: a szókincs gyarapodása nem áll meg (kb. 2500 szó, amelyet valóban használ is) és kisiskolás korra már majdnem eléri a felnőttnyelvi szintet a nyelvtani tudás.
Mit tegyünk ha elmaradást tapasztalunk
Ha a fentiekhez képest komoly elmaradást tapasztalunk, például nem kezd el 6 hónaposan gagyogni vagy egyre színtelenebbek a hangadások, ha nem jelenik meg 1-1 szó 1-1,5 kor között, ha 2 évesen nem kapcsol össze 2-3 szót vagy nincs 50 szó a szókincse, akkor mindenképpen érdemes legelőször hallásvizsgálatot végezni. Ha ez megtörtént és a lelet negatív, akkor célszerű komplex gyógypedagógiai vizsgálatot kérni (ennek része a logopédiai vizsgálat is), hogy kiderüljön, mi áll a késés hátterében. Ekkor tudunk igazán hatékonyan beavatkozni. A 2 éves kor azért egy sarokpont, mert ekkortól beszélhetünk nyelvi késésről, tehát ha nincs meg az 50 szó vagy nincsenek 2-3 szavas közlések. Tapasztaltam, hogy a védőnő a 2 éves státuszon ennél jóval enyhébb kritériumot adott, 20 szavas szókinccsel „átmentünk” a rostán. Tehát a gyerekek egy jelentős része bár kiszűrhető lenne korai szakaszban, ez mégsem történik meg. Ezért nagyon fontos a szülői odafigyelés.
