Kérdésfelvetések

Hogy miért fontos számomra a művészeti terápiák kérdésköre? A dadogás egyik elismert terápiája a komplex művészeti terápia, melyben volt szerencsém elmélyülni. A logopédusokat leszámítva mindenki egyöntetűen azt gondolja, hogy a dadogásterápia a pszichológusok kompetenciája. A művészeti terápia nagyon közel áll a pszichológiához, de csak éppen annyira, hogy még a pedagógiai módszerek közé tartozik. De akár lehet pszichológus-logopédus párban is csoportot vezetni. A diplománk felhatalmaz a dadogás terápiáinak végzésére. Mégis miért vállalja ilyen kevés logopédus? Mire tudnám még én alkalmazni a művészeti terápiákat? Vannak-e statisztikai adatok a hatékonyságra vonatkozóan? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kerestem a választ szeptember 14-én.

Hogy kerültem oda?

Arról írtam már, hogy művészeti terápiás képzésre jártam, de arról még nem, hogy ezen a képzésen megkért Balás Eszter, hogy vegyek részt egy konferencia megszervezésében. Ő nemcsak a Seneca Közhasznú Alapítvány megbízott ügyvezetője, hanem több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a dadogás és a művészeti terápiák területén. Nagy lelkesedéssel mondtam igent a kérésre. Ezen a felületen talán kevésbé domborodik ki az, hogy mennyire szeretek szervezni, de magánemberként mindig keresem a lehetőséget rá. Ezeknek a rendezvényeknek a fő célja a közösségépítés, valamint a gyermekek számára tartalmas szabadidős elfoglaltság biztosítása.

Szervező logopédus vagy logopédus szervező?

Nagyszerű lehetőséget kaptam arra, hogy a hobbimat összekössem a hivatásommal. A szervezés folyamán kiváló szakemberekkel kerültem kapcsolatba. Hiszen Esztert körülveszik régi tanítványai, akik sok-sok éve vezetnek művészeti terápiás csoportokat. Felemelő érzés volt megtapasztalni, hogy ilyen szeretetteljes közeg formálódott kifejezetten szakmai elköteleződés révén. Sokszínű társaság: énekesek, zenészek, egyetemi oktatók, pedagógiai szakszolgálati munkatársak, akik mind-mind logopédusok és céljuk egy: a hozzájuk fordulóknak segíteni megbirkózni a beszéd-, nyelvi zavarok okozta nehézségekkel.

Miért vállalja ilyen kevés logopédus dadogásterápiát?

A plenáris ülésen Tóthné Aszalai Anett beszélt arról, hogy a statisztikák szerint nagyon kevés logopédus vállal dadogásterápiát. Egyetemi oktatói tevékenysége során monitoroz(t)a a hallgatókat. Adatai alapján egyértelműen látszik, hogy azért nem dolgoznak dadogókkal a frissen végzett logopédusok, mert nem érzik magukat kompetensnek ezen a területen. Elmondta, hogy a visszajelzések alapján a képzőhelyek tudnának javítani az arányokon. Azok a hallgatók, akik nem csak elméleti szinten hallottak a dadogásról és a terápiáiról, hanem hospitáltak is, vagy sajátélményes kurzusokon vettek részt a tanulmányaik során, a terepre kerülve nagyobb arányban vállaltak dadogásterápiát. Én nagyon szerencsés vagyok, mert egyetemi éveim alatt kaptam lehetőséget Balás Esztertől hospitálásra, így bepillantást nyertem igazi, élő dadogásterápiás folyamatokba. A komplex művészeti terápiás képzésén pedig főleg sajátélményes foglalkozásokon keresztül tanultunk, a módszertani alapok így az ember részeivé válnak.

Milyen területen tudnám még alkalmazni a művészeti terápiákat?

Mivel most nálam is egy fontos célterület a beszédindításban való fejlődés, ezért a délutáni szekció-előadások közül Csányi Csilla Zita Szülőcsoportos, zenés beszédindítás című előadását választottam. Ő elsősorban olyan gyermekekkel dolgozik, akiknek bizonyos rizikófaktorok miatt nagyobb figyelemre van szükségük. Absztraktjában így fogalmaz: „Veszélyeztetett populációnak számítanak a koraszülött, és/vagy kis súllyal született, veszélyeztetett és/ vagy gondozatlan terhességből született, és a perinatális időszakban valamilyen ártalmat elszenvedett gyermekek csoportjai.” Módszere azonban nem kizárólag ezeknél a gyerekeknél alkalmazható, hanem bármely okból nyelvi késést mutatóknál is. A zene, a ritmus, a nyelv olyan szoros kötelékbe tudnak fonódni, hogy ennek terápiás térben való megvalósulása hatékonyan tudja támogatni a beszéd beindulását. Csilla előadása több területen megerősített, módszertanával megismerkedni pedig inspiráló volt.

Mi a helyzet a nagyobb gyerekekkel, a nyelvi zavarral?

A szintén Csányi Csilla Zita által bemutatott Érted(?) Zenélek! című előadást is meghallgattam. A beszéd- és nyelvfejlődési nehézségeket mutató gyermekek komplex terápiája ez, melynek alapja a hangmagasság-észlelés, a hallási időzítés és a mozgás. Az egyik tanulság az volt, hogy ideje valamilyen hangszeren rendesen megtanulnom játszani. Azonban ennél sokkal fontosabb, hogy – ha nem is reprezentatív – de legalábbis osztálytermi méréseket végzett. Azt vizsgálta, hogy a zenei elemek nélkül végzett beszédértés fejlesztés hogyan viszonyul a saját módszerével végzett terápiás eredményekhez. Az adatok biztatóak, ezért tervben van egy nagyobb lélegzetvételű kísérlet is. Aki szeretné alkalmazni a módszert és szívesen részt venne a kísérletben, Csillánál tud jelentkezni.

A Hangadó Énekegyüttes, az afáziás felnőttek kórusa

A beszámolóm pedig nem múlhat el úgy, hogy ne tegyek említést a Hangadó Énekegyüttesről. Ők a gálaműsor részeként léptek fel. A kórus tagjai afáziás felnőttek. (Az afázia egy szerzett nyelvi és kommunikációs zavar. Fejsérülés, daganat és sztrók a három leggyakoribb kiváltó oka.) Muszáj elmondanom, hogy könnyek nélkül nem lehet őket meghallgatni. Szó szerint hallhattuk a lélek hangját. Minden tag máshol jár a gyógyulás folyamatában, de mindenkinek megvan a helye ebben a közösségben. Fekete Zsófia és Eckhardt Fanni vezetésével valósulnak meg a terápiás foglalkozások. Ők nemzetközi együttműködések keretében rendszeresen vesznek részt virtuális összejöveteleken, ahol tapasztalatot cserélnek más logopédusokkal, neuropszichológusokkal és kórusvezetőkkel. Szerintem nincs olyan család, amely valamilyen szinten ne lenne érintett a témában, ezért mindenkinek jó tudni, hogy létezik Magyarországon is zeneterápiás lehetőség afáziában érintett személyek számára.

Összegzés

Ez a konferencia megerősített abban, hogy a művészeti terápiának van helye a repertoáromban. Azon leszek, hogy olyan magas szakmai színvonalon végezzem a tevékenységem, mint a fent említett előadók.

A Beszámoló az „A hang lelke, a lélek hangja”-2. című konferenciáról bejegyzés először Logopédia Ferencvárosban-én jelent meg.